A kék szem színét nem a pigmentsejtek által termelt festékanyag adja, hanem ugyan az, amitől az eget is kéknek látjuk. Ez pedig nem más, mint a Rayleigh-szórás. Ennek értelmében a dolgokat olyan színűnek látjuk, amilyen hullámhosszú fény verődik róluk a szemünkbe.

Ugyanúgy, ahogy a hajunk és a bőrünk  színét, úgy szemünk árnyalatát is a melanin adja. Csakhogy ez minden esetben barna, vagy sárga árnyalatú pigmenteket jelent. Kék és zöld melanin nem létezik. 

Amikor kék szemet vagy kék eget látunk, az valóban a látható fény alacsony hullámhossza miatt van.

A fényszóródás okán a színtelen íriszréteget kéknek látjuk azoknál az embereknél, ahol az íriszréteg színtelen.

Ha pedig a színtelen réteg mellett akad a szemben némi barna melanin is, akkor a keveredés miatt zöld szemet kapunk eredményül. 

Mindez azért is érdekes, mert a leghátsó íriszréteg, az úgynevezett epithelium gyakorlatilag minden embernél tartalmaz barna melanint, csak a kék szeműeknél ezt a fényszóródás jelensége eltakarja.

A fényviszonyok változása magyarázza azt is, hogy a kék szeműeknek sokszor változik a szemük színének árnyalata. Minél nagyobb a fény, annál mélyebb a látott kék szín is.

Érdekesség, hogy sok csecsemő születik kék szemmel, ami később bebarnul. Ennek magyarázata, hogy náluk a melanin termelése még nem indul el az anyaméhben, hanem csak a születésük után.

forrás: Diop magazin/ index.hu