Milyen hatással vannak szemünkre a digitális eszközeink?
„Ne nézd olyan közelről a TV-t, elromlik a szemed!” - Hallottuk sokszor szüleinktől, és hangoztatjuk sokszor mi is gyermekeinknek. Mi is az igazság a digitális eszközeink szemre gyakorolt hatásáról?
Az 1960-as évek katódsugárcsövei valóban káros sugarakat bocsátottak ki, ám a gyártástechnológia fejlődésével és a LED-es megoldások térhódításával ez a fenyegetés elmúlt.
Szemészek véleménye alapján ma már kevésbé fontos, hogy milyen távolságról nézzük a TV-t és a monitort. Általánosságban azért törekedjünk minél távolabbról nézni ezeket a képernyőket!
A valódi problémát az okozza, ha sokáig nézzük a képernyőt, hiszen ilyenkor egy pontra fókuszálunk és a szükségesnél jóval kevesebbet pislogunk. Ez szemünk kiszáradásához, a szemizmok „elfáradásához” és akár rövidlátás kialakulásához is vezethet.
A közellátás, vagy gyakoribb nevén rövidlátás olyan látáshiba, amelynek következtében a közeli tárgyakat élesen látjuk, de a távolabbi tárgyak homályosak.
Egy svéd kutatás szerint a rövidlátók száma az 1940-es évek óta 400%-kal emelkedett világszerte. A kutatók egyöntetű véleménye (rajtuk kívül az összes szakemberé is), hogy e szám drasztikus emelkedését részben a digitális eszközök előtt töltött növekvő idő okozza. A szem fokozatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy közelről nézze a képernyőt, ennek pedig hosszú távon olyan káros hatásai is lehetnek, mint a makuladegeneráció.
A makuladegeneráció a szem ideghártyáját, a sárgafoltot károsítja. Ez a terület az éleslátás helye, ahol a különféle sejtek pusztulása általános funkciócsökkenést okoz, ami a központi látásélesség csökkenésével gyengénlátást, vakságot okoz.
Az amerikai Toledó Egyetemen végzett kutatás megerősítette, hogy a digitális kütyük kék fényének folyamatosan kitett szem fényérzékeny sejtjeiben olyan molekulák keletkeznek, amelyek főleg ötven-hatvan éves kor felett szemfenéki károsodást okozhatnak.
A kék-ibolya fény befolyásolja a bioritmust és az általános jó közérzetet is. Egy 2017-es, az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint azok a fiatalok (14-24 év között), akik sokat használják a digitális eszközöket – ezen belül is a közösségi oldalakat-, sokszor alvászavarral és szorongással küzdenek.
A kék fény elleni védelemre a kutatók azt tanácsolják, hogy a felhasználók viseljenek UV és kék fény szűrős szemüveget, sötétben pedig ne használjanak okostelefont, tabletet és más digitális eszközt. Ha pedig mégis használnak, akkor csökkentsék azok kék fény szintjét (újabb telefonokon ez már külön beállításként is elérhető). Fontos azonban megjegyezni, hogy ez teljes mértékben nem kapcsolja ki a kék fényt.
A ZEISS kifejlesztette speciális rétegét azok számára, akik sok időt töltenek beltéren LED-ek, TV-k, számítógépek vagy tabletek kijelzőinek kék-ibolya fényével körülvéve. A ZEISS DuraVision BlueProtect hatékonyan visszaveri ezen források kék-ibolya fényét. Ennek a kék-ibolya hullámhossz tartománynak van olyan része, ami viszont hasznos, sőt szüksége van a szervezetünknek rá, ezt a szemüveglencse nem szűri ki. Így intelligens módon a káros fényt nem, ám a hasznosat átengedi a szemünkbe.